Ajánlatkérés
switch to english

Miért változik a fa mérete? A nem megfelelő felkészülés tönkreteheti a végterméket, ahogy változik a páratartalom.

Holzfabrik // 2015.03.20.

Mivel a fa nedvszívó anyag bármennyire is próbálkozunk, az abszolút száraz állapot csak elméletileg érhető el a nedvességtartalom változása pedig méretváltozást is eredményezhet, néha egész nagy mértékben. Ugyan kis túlzással könyveket lehetne megtölteni a témával, most megpróbálunk a legalapvetőbb információkra szorítkozni, így talán jobban megértjük, mivel is állunk szemben.

A szabad víz és a kötött víz

A kivágás, feldolgozás után főképp a fa sejtszerkezete eredményezi a méretváltozást. A fák belseje nagyon nagyon nedves, ez a nedvesség főképp vízből, de emellett különféle ásványi anyagokból és cukorból áll. A sejteken belüli nedvességet szabad víznek nevezzük, ezt ki lehet préselni a fából, de a víz megmaradhat a sejtfalban. Ez az ún. kötött víz és a fa csak akkor megy össze és erősödik meg, ha ezt szárítással eltávolítjuk. A fa mérete még fagyos időben is változhat, ugyanis a nedvesség védve van a cellákon belül, így nem fagy meg.

A kötött víz veszteségének és a méretváltozás mértéke a fa környezetének nedvességétől és hőmérsékletétől is függ. A fa higroszkopikus (nedvességet elnyelő), ez pedig azt jelenti, hogy nedvességtartalma összefügg közvetlen környezetének relatív páratartalmával, ami értelemszerűen változó jellegű.

Ilyenkor nagy segítségünkre lehet az a grafikon, amely a helyi környezeti tényezők figyelembe vételével segít kiszámolni a fa egyensúlyi nedvességtartalmát (EMC - Equilibrium moisture content).

A fa nedvességtartalma (%) különböző relatív páratartalom értéknél és hőmérsékletnél.

A fa alkalmazkodik környezetéhez

Rendben, de mi is az EMC? Tegyük fel sikerült kitermelni, szárítani és feldolgozni a fát, amelyet eljuttattunk a célhelyére, amelynek viszont más az éghajlata, mint a kiindulópontnak.

Ennek a fának tovább változhatnak a méretei, jócskán megnehezítve addigi erőfeszítéseinket.

A megfelelő szárítás persze korlátok között tarthatja a jövőbeni nedvességtartalmat, de lehetetlen, hogy a fát stabilan ugyanabban az állapotban tartsuk. Ahogy az adott hely páratartalma nő úgy nő a fa nedvességtartalma is, amely ezáltal megdagad. Amikor a levegő szárazabb lesz a nedvességtartalom csökken és a fa összezsugorodik. Ez a folyamat vezet végül az egyensúlyi nedvességtartalomhoz, az EMC-hez. Az EMC-t akkor éri el a fa, amikor felveszi környezetének relatív nedvességtartalmát. Ezért ha tisztában vagyunk azzal, hogy a fa végső felhasználásának helye hol lesz, tehát hol fog “élni” a fa, beállíthatjuk a fa nedvességtartalmát ennek megfelelően. Így a rendeltetési helyérte már úgy szállíthatjuk, hogy a méretváltozását minimálisra csökkenthetjük.

Ideális esetben tehát ki kell számolnunk, hogy az adott környezetben mennyi lenne a fánk egyensúlyi nedvességtartalma, de közben figyelembe kell vennünk az évszakok változásának esetleges hatását is.

Mellékesen jegyezzük meg, talán most már érthető, hogy az Ikea miért használ annyi farostlemezt, ami nem csak, hogy olcsó, még a méretváltozás miatt sem kell aggódni.

Segít a műszer

A fentebb említett dolgokat azonban nem meglepő módon nehéz kiszámolni, de legalább a modern tudománynak és technológiának köszönhetően lehetőségünk van rá. Példának okáért egy átlagos európai háztartás páratartalma 25 és 65 százalék között mozog. A fa nedvességtartalma ezen a skálán akár hat százalékkal is változhat, amely egy 30 centi széles fenyő deszkánál 1.2 centis elváltozást is eredményezhet. Azt mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a rétegelt fa mérete nagyjából a szilárd fa tizedével változhat. Emellett a méretváltozás a fa szélességétől és fajtájától is függ, például a vörös cédrus mérete általában kevesebbet változik, mint a juharé.

Ha ki akarjuk deríteni, hogy mennyit változhat a fánk mérete, akkor a fa típusa mellett még azt is tudnunk kell, hogyan vágták, tehát nem árt, ha szinte minden tényezővel tisztában vagyunk.

Könnyen előfordulhat az is, hogy a fa kívül száraznak tűnik, de belül még mindig nedves. A nedvességtartalom meghatározásához a profik a fa nedvességmérőt használják.

Első lépésként a mérőn lévő szondát a fába kell illeszteni, de aki kíváncsi a használatára, az interneten pillanatok alatt meg lehet találni, hogyan használhatunk egy ilyen kütyüt.

Ami fontos és nem csak a nedvességmérőre vonatkozó univerzális szabály: olcsó húsnak híg a leve. Egyáltalán nem példátlan, hogy a mérőtű vagy a szonda pár használat után letörik, tehát érdemes alaposan utánajárni a különféle termékeknek. Az is erősen ajánlott, hogy átvétel után azonnal mérjük meg a fa nedvességtartalmát.

Idővel aztán minden fa alkalmazkodik a környezetéhez, úgyhogy a fa nedvességtartalmának és a relatív nedvességtartalom tudatában könnyen megjósolhatjuk a méretváltozást.

Holzfabrik 2014-2015 © Minden jog fenntartva, honlaptérkép Miriad Media
Üzenet / ajánlatkérés
Elküldöm
Visszahívjuk!
Elküldöm